Elhelyezkedés

Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető(750 m) lábánál. Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre fekszik, a Kormos-patak mentén.

Utvonal Távolságok
Erdőfüle – Prága 962 km
Erdőfüle – Berlin 1 124 km
Erdőfüle – London 1 950 km
Erdőfüle – Los Angeles 10 387 km
Erdőfüle – Moszkva 1 268 km
Erdőfüle – New York 7 561 km
Erdőfüle – Párizs 1 794 km
Erdőfüle – Peking 7 034 km
Erdőfüle – Rio De Janeiro 10 240 km
Erdőfüle – Sydney 15 218 km
Erdőfüle – Tokio 8 802 km

Erdőfüle Bardoc községhez tartozik, melynek északkeleti szomszédja. Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be.

Térképre ugrás

Látnivalók

  • Millennium 2000 emlékmű
  • Református temploma 1897-ben épült, tornya a régi templom gótikus tornya maradt, 1758-ban és 1971-ben újították
  • A dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
  • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
  • Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található
  • Erdővidék leggazdagab kopjafás temetője
  • A falu észak-keleti dombján, a Fok alatt található nárcisz kert
  • A falutól 13 km-re a Kovácsok pataka mentén van a ’80-as években épült Ceausescu vadászvilla
  • Kuvaszó patak völgyében látható egy 4 m magas vízesés
  • A falutól 25 km-re van a Kormos forrásvidéke a Lucs

Borvizek

Erdőfülében kiváló földes-meszes, szénsavas ásványvízforrások találhatók. Ivókurára alkalmasak. Erdőfüle határában levő borvizek:

  • Falu borvize: a Kormos patak jobb partján 1 km-re a falutól, betonküpübe foglalva.
  • Faluvégi felső borvíz: a Kormos jobb partján 1 km-re az előzőtől. Szénsavas, vasas borvíz.
  • Borvízkút: a falutól másfél km-re.
  • Kiskósági kút: a Kiskóság patak völgyében 1,5 km-re az erdészeti úttól keleti irányba. Kis hozamú, gyengén vasas savanyúvíz.
  • Kuvaszói borvíz: andezit sziklából tör a felszínre, Kuvaszó pataknak a Kormosba való beleömlésétől 300 m- rel nyugatra a patak jobb partján található. Igen hideg szénsavas savanyúvíz, kevés vízhozamú.
  • Fenyős borvíz: a Fenyős patakban, 10 km-re a falutól, vasas, szén-dioxid buborékos borvíz.
  • Hályagi borvíz: Hályag patakának felső folyásán, Hidegasszó alatt, 1,5 km-re az erdészeti úttól Erősen szénsavas, vasas víz. Vízhozama nagy.
  • Muhari borvíz: Muhar patak völgyében a jobb parton, 700 m-re a patak beömlésénél található vadászháztól és az erdészeti úttól. A falutól 11,5 km-re található. Hozama kevés, vasas, szén-dioxid buborékokkal tör fel a felszínre.
  • Farkasmezői I.és II. forrás: a Muhar patak beömlésétől 60 m-rel északra, a Kormos bal partján betonküpübe foglalt, meszes, alkalikus víz. Gyomorsavtúltengés estén alkalmas ivókúrára. 11 km-re van a falutól, közvetlen az erdészeti út mellett.
  • Aranyosi borvíz: az Aranyosi Fehérpatak beömlésétől 100 m-rel északra az Aranyos patak medrében, közvetlen az erdőkitermelő úttól 13 km-re a falutól.
  • Kormosfehérpataki Egöres borvíz és Benzi alatti borvíz: 100 illetve 500 m-re Kormosfehérpataki erdészeti úttól. Andezittörmelékes lejtőből törnek fel, nagy vízhozammal, magas szén-dioxid tartalmúak.
  • Kormosfehérpataki Vince borvíz, Csurgó borvíz és Medvésbarlangi borvizek: a Kormosfehérpatak partján 14 km-re a falutól Andezit sziklából törnek fel, alacsony hőmérsékletű, nagyon vasas savanyú vizek.
  • Kiságpataki Tányérosi (Bojtori) borvíz: Kiság patak jobb partján, az erdészeti út utolsó kanyarjánál, 18,5 km-re a falutól. Hideg, alkálikus forrás, a borvízlápon nagy mennyiség fekete gyógyiszap lerakodás található.
  • Kovácspataki 1. és 2. számú borvizek: Kovácsok patakának legdélibb ágában található, a patak jobb partján illetve a patak déli ágának északi mellékágában, a Kövesdombi puszta szélétől 200 m-re. Nagy mennyiségű ásványi sókat tartalmazó alacsony hőmérsékletű kút.
  • Szikszai borvíz: vasas savanyú borvíz.
  • Kormosfehérpataki Széncsűri borvíz: a Nagy és Kis Fehérpatak egybeömlése felett, a Kis Fehérpatak jobb partján.
  • Korsós borvíz: Halaság patakának bal partján, 300 m-re az Aranyos és Halaság patak összefolyásától, a hegyoldalon található.
  • Halasági borvíz: Aranyos és Halaság patakok összefolyása felett az út mellett található.
  • Szondaborvíz: Aranyosi út mellett 5 m-re a patak bal partjától. Vasérc után fúrótorony nyomán tört fel. Vasas és savas, közepes hozamú forrás. Közepes hozamú, langyos víz, fürdésre alkalmas.
  • Kiságpataki 1. számú forrás: a Kisági és au Ujkormosi út elágazásától 50 m-re a Kiság patak jobb partján, a falutól 15 km-re.

Történelem

A falutól északkeletre felfelé feküdt a középkori Dobó falu, 14. századi templomának és a Kápolnabércen állott 1594-ben Dobai András által építtetett kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a 17. században a tatár pusztította el lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. A faluban a 1842 és 1886 között vashámor működött. 1848-ban itt öntette Gábor Áron az ágyúgolyókat.

Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben 1790-es években még lőttek bölényt.

1910-ben 1230 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1312 lakosából 4 román kivételével mind magyarok voltak.

Az iskola története

Az egyházi levéltár megsemmisülése miatt sajnos az erdőfülei oktatás kezdeteiről nincs írásos emlék. A hagyomány szerint az 1940-es évek elején meg akarták ünnepelni az iskola fennállásának 400-dik évfordulóját. Ezek szerint 1540-ben kezdődött volna az oktatás Erdőfülében.

Karácsony Béla, az 1810-1826-ig terjedő jegyzőkönyvekben, ezt a bejegyzést találta: “Az 1812-dik év február 9-én tartott gyűlés a régi omladozó mesteri ház megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése alapján elhatározta, hogy egy hét öl hosszúságú, s megfelelő szélességű faházat építsen az egyház.” Az első tanító, akinek neve fennmaradt “Fülei Oskola mester Fülöp András pere huszár Fosztó Éfrain ellen”-1834-ben. Karácsony Béla szerint még a XIX.sz. végén túl is rendetlen viszonyok uralkodtak az oktatás terén. “Fülében az iskola egy rozzant faépület volt, hiányos tanszerekkel és eszközökkel. A kántor egyúttal a tanítást is végezte, és csekély fizetése mellett küzdött a megélhetés nyomorúságaival.” (1899).

1862-dik évben ismét az iskola és mesteri házak újjáépítésével foglalkoznak. Karácsony György lelkész felkarolja az iskola ügyét is. Létesítenek iskolai alapot, s Dávid János tanító fizetését 250 forintban állapíták meg. 1865. március 3.-án tartott ecclézsiai gyűlésen abban állapodnak meg, hogy a mesteri(kántori) és tanítói teendőket egymástól külön válasszák és új tanítóként Jancsó István okleveles tanítót választják meg pályázati hirdetés és szavazás útján.

Az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény a fülei iskolát felkészülve találta. Az iskolaköteles tanulók száma 1864-ben 84, akikből 76-on járnak iskolába, 1868-ban 83 tanuló jár iskolába. Ugyanez a törvény kimondja a tankönyv-kötelezettséget. S szükségessé válik egy második tanítói állás biztosítása is. Az új iskola 80 gyermek számára épül a templom melletti telken. 1882-ben az új tanító Boda Albert fizetését 250 forintban, négy öl tűzifában határozzák meg.1896-ban a magyar kir. Tanügyminiszter rendeletére megalakulnak az “iskolaszéki” testületek. A szék kell gondoskodjon lak- és tanhelyiségről, “füttő és melegítő anyagoknak a beszerzéséről”.

1901-ben sor kerül a harmadik tanítói állás meghirdetésére, melyre Bartha Emma tanítónő pályázott sikeresen. Harmadik iskolának egy alszegi épületet bérelnek, mely kezdetben Bartha József tulajdona. A két világháború között megemelik a tandíjat, kiadják az iskolaföldeket részes művelésre, az iskolai mulasztásokért bírságot rónak ki a szülőkre, a két tanító előadások és vigalmak rendezéséből próbálja kiegészíteni az iskolaszék jövedelmét. 1937-ben egy tanteremmel bővítik a Templom utcai felekezeti iskolát. A román uralom megerősítése érdekében vezetik be a román nyelvű iskolát, amely 1940-ig működik. A VII. osztály elvégzése után úgy az állami, mint az egyházi iskola tanulói “abszolváló” vizsgát tettek Vargyason. 1940-ben egyesítik a két iskolát, magyar állami iskola lett belőle, majd a háború után újraindítják egy kis időre a felekezeti iskolát. 1948-ban az államosítás után az oktatás a Templom utcai, a Fosztó utcai és az alszegi állami iskola épületeiben folyik. 1848-ban megszervezik az óvodai oktatást, 70 gyermekkel. 1949-ben a Fosztó utcai épületet bentlakássá alakítják, ahová olaszteleki, száldobosi, bardoci tanulókat szállásoltak el. A létszám miatt párhuzamos osztályok működnek, a tanítás két váltásban folyik 15-16 tanerővel. 1956-ban megszűnik a bentlakás, a száldobosi iskola újraindításával. 1962-ig a bardoci tanulók tartoznak csak Füléhez. 1963-ban lebontják a kántori épületet, anyagát felhasználják két új tanterem építésére. Renoválják az alsóiskolát és az óvoda épületet.

A pedagógusok a szocializmus kezdetének legnehezebb időszakát élik át. Állandó fenyegetésnek vannak kitéve, hogy elveszítik állásaikat, ha szüleiket nem győzik meg, hogy iratkozzanak a kollektívbe vagy nem vesznek részt a lakosság meggyőzésében. Az 1960-as években egyre többen próbálnak szakmát tanulni, majd megkezdődik a fülei fiatalok egyetemre járása.

1973 után csökken a tanulók létszáma, megszűnnek a párhuzamos osztályok, ez elősegíti egy tanterem fizika-kémia laborrá való alakítását. Szülői segítséggel az iskola kertet kézilabda pályává alakítják. 1980 után az iskola karbantartására szánt összeg évről évre csökken. Ismét előadások, “színdarabos bálokból” sikerül a jövedelmet kiegészíteni. Így sikerül a kertet bekeríteni, kapukat állítani, audiovizuális eszközöket vásárolni. A központosított irányítás arra törekedett, hogy az egyetemet végzetteket mind távolabb helyezzék szülőhelyüktől. Ez gyakran tanárhiányhoz, gyakori áthelyezésekhez vezetett, ami az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezetett. A tanerők ki vannak szolgáltatva a községi pártbizottság kénye-kedvének. A 89-es váltás után lebontották a Templom utcai iskola régi szárnyát és egy tornatermet, tanári- és igazgatói irodát építenek…

A templom története

A XII-XIV. század közötti időszakban épülhetett a fülei régi templom. Ennek bizonyítéka az építési stílusa, freskói. Ebből a régi templomból csak a torony maradt meg, s talán a hozzá csatlakozó nyugati hajófal egy része. A torony déli falán, koronázópárkánya alatt, a nagy ablak két oldalán feliratot olvashatunk: ELEVAT: IMO FERE EFUNDAMENTO AEDIA. TEMP: P: D: IOAN. BORBAT SUB CURAT: NOB: D: ION. BODA SUMP: ECCLAE: ANO. DOMI. 1758. UJITTATOTT 1971-72. A templom 1897-ben történt újjáépítésekor a torony nyugati falával egy síkban széles homlokzatot képeztek ki, kétoldalt bejárattal, felette nagy ablakokkal a torony két oldalán kialakított mellékterekhez, melyek közül az északi raktárul, a déli karzatfeljáróul szolgál. A kialakított új homlokzat a tornyot félmagasságig takarja, a mellékterek féltetőit takaró attika a torony falán is végigfut. A torony a hajó nyeregtetőjének vonaláig, vagyis 12,50 m magasságig belül nyolcszögű, a további 4,40 m magasságú toronytest már belül is négyszögű. Az építést megörökítő feliratot tehát úgy értelmezhetjük, hogy 1758-ban egy már meglévő tornyot javítottak és magasítottak.

Az erdélyi viszonyok sokrétűségére jellemzően, egy sor székelyföldi templomban keleti, bizánci stílusjegyeket mutató régies falfestmények keletkeztek, amelyek a pogányok ellen küzdő Szent Lászlónak a határvidéki gondolkodást megtestesítő legendáját ábrázolják. (pl. Gelencén). Később más, székely templomokban:Maksán, Csíkszentmihályon, Erdőfülén, Bibarcfalván, Székelyderzsen stb., a legenda eseménysorozata olyan folytonosságban ismétlődik, hogy sokan egy váradi iskola utánzására gondoltak. Ma már a művészetörténészek a szájhagyományban tovább adott legenda jelenetezését vélik felfedezni a motívumok ismétlődésében. A fülei templomban a freskók legtöbbjét a templom észak-nyugati falán találták meg. A felső freskó, mely Szent-László legendáját örökíti meg, egy szépen kicsíkozott, 7m hosszú és 1,5 m széles keretben volt belefoglalva. 1882. okt. 22.-én Húszka József, sepsiszentgyörgyi rajztanár, mint a régészeti társulat kiküldöttje, a templomban levő freskókat lerajzolta. A fülei freskó azért nevezetes, mert a legteljesebb, megörökíti a Szent-László legenda minden jelenetét. Karácsony Béla leírása alapján: “A fallal szemben állva meg, balról legelőbb Szent László hatalmas alakja tűnt föl amint, délceg, fehér ménjén ülve, jobb kezében hosszú dárdájával a kunok seregére rohan.” Tovább a kép közepétől jobbra, a II. részben, a király és a kun birkózását ábrázolták. E mellett található a III. rész is, a kun lenyakazása, amint László a legyőzött kun fejét hajánál fogva kezében tartja, és a megmentett leány hosszú bárdját felhúzza a kun fejének levágására. Az utolsó jelenet, a leány ölébe hajtott fejjel nyugvó, győztes herceg. Festési módora, kezdetleges technikája azt bizonyítja, hogy a freskók a XIII-XIV.-dik századból valók. Ebben a korban egy templomot akkor tekintettek befejezettnek, ha első falát képek díszítették. A templom lebontásakor más freskók is előkerültek ugyanazon a falon:

  • I. kép: egy katolikus papot ábrázol, kezében szent könyvet tartva, előtte egy térdelő alak. Mellettük csodás állatok voltak láthatók, melyeknek törzse a lóéhoz, feje a lúdéhoz hasonlított.
  • II. kép: egy ülő helyzetben levő alak, két kezében két hegyes tőrt tartott, melynek hegyei a szájában találkoztak, körülötte pedig nyolc repülő angyal trombitát fúj.
  • III. kép: az oltár előtt, Mária képe látható, a csecsemő Jézussal.

A freskók utolsó csoportja a legfontosabb, melyben Karácsony Béla a cserhalmi ütközet három hősét véli felfedezni: Salamon király, Géza és László herceg. Mindhárom csaknem természetes nagyságú alak, egyforma öltözetben, jobbjukon csatabárd, baljukon aranyalmával, fejükön királyi korona. A harmadik királyt ábrázoló freskónál ősmagyar viselet, hosszú dolmány le végig gombsorral, derekát széles öv díszítette, mely tőr vagy kard felkötésére szolgált. A freskók eltűnése, lemeszelése, a reformáció elterjedésének következménye. A régi templomot 1897. júliusában lebontották, 1904-re pedig elkészült az új templom.

A toronyban jelenleg használaton kívül áll a majuszkulás feliratú gótikus harang. A használatban lévők közül a nagyobbik 1922-es évszámú, közepén kétsoros felirattal: AZ ERDŐFÜLEI REF. EGYHÁZTAGOK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL; a kisebbik harang egyik oldalán A HIVEK KEGYES ADOMÁNYÁBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE ERDŐFÜLE 1947, másik oldalán: ÖNTÖTE TUSA ISTVÁN CSIKSZEREDA.

a régi harang felirata

Sport

Fülében a labdarúgásnak van hagyománya, amelynek kezdeti időszaka az ’50-es évekre tehető. A ’60-as évek végén alakult a bardociakkal közösen a Tátra, amely a megyei bajnokság II. osztályában szerepelt 1978-ig. Ebben az évben megalakul az önálló fülei csapat, a Diatoma. A Diatoma 1985-ben megnyeri a megyei II.osztályt, s ezt követően a megyei bajnokság I. osztályában sikereket ér el: 1986-87 -as szezonban 5., 1987-1988-as szezonban 3.-ik helyezést ér el. A futball mozgalom oszlopos egyénisége Fosztó Pál volt kezdetben, mint játékos, később, mint szervezője és legfontosabb támogatója. A ’90-es években hanyatlás következik be, 1994-ben pedig meg is szűnt a felnőtt csapat. Jelenleg több játékos játszik a bardoci ifjúsági és felnőtt csapatban.

Az 1969-es “Tátra” csapata:

1. Fosztó Pál

2. Albert Gyárfás

3. Nagy Ferenc

4. Gyenge József

5. Fazakas István

6. Tókos Rudolf

7. Lőrincz Barabás

8. Máté Ignác

9. Tókos Ignác

10. Boga Imre

11. Hadnagy Béla

12. Barabás József

13. Tókos Béla

14. Tókos Jenő

15. Ágya Ede

Megyei II. osztályt nyert Diatoma- 1985:

1. Kovács Balázs

2. Balázsi József

3. Nagy Géza

4. Tókos Jenő

5. Tókos Béla

6. Tókos Sándor

7. Lázár Zsiga

8. Sugár Árpád

9. Szőcs János

10. Csog Géza

11. Tókos Árpád

12. Albert Dénes

13. Albert József

14. Albert Lehel

15. Deák István

Megyei III. helyezést elért Diatoma 1987-88:

1. Lőrincz Barabás

2. Herman Jenő

3. Albert Lehel

4. Albert József

5. Lázár Árpád

6. Nagy Géza

7. Sugár Árpád

8. László András

9. Kiss Vencel

10. Albert Dénes

11. Tókos Sándor

12. Szőcs János

13. Tókos József

14. Lázár János

15. Deák István

16. Tókos János

17. Katona Jenő